fejléc fejléc fejléc fejléc
2800 Tatabánya, Komáromi út 7/A.
Telefon: +36 34 510 278
Mobil: +36 30 641 8554
E-mail: info@inkozrt.hu
INKÖZ ZRT.
+36 34 510 278
info@inkozrt.hu

Jogi tanácsadás

 

Irodánk megbízott jogi képviselője Dr. Boda Ildikó, ügyvéd.

Szolgáltatásaink:

- szerződéskötés (adás-vételi, csere, ajándékozási, eltartási, bérleti ...)

- jogi tanácsadás (illeték-számítás, adózás, foglaló-előleg következményei ...)

- földhivatali ügyintézés (okiratok érkeztetése, tulajdoni lap, térképmásolat beszerzédse, soronkívüli, sürgősségi kérelmek ...)

Irodánk precíz, gyors és teljeskörű jogi szolgáltatást nyújt ingatlan ügyleteihez! Keressen minket! 

 

Az adás-vételi szerződésről

Az adás-vételi szerződés alapját a jelenleg érvényes állapotokat tükröző, legfrissebb tulajdoni lap, valamint a szerződő felek érdekeinek egyeztetése adja. Az ingatlan eladása csak akkor jöhet létre, ha valamennyi jogtulajdonos (ide tartozik a haszonélvező is) aláírja a szerződést. A jelenlegi jogszabályok szerint csak az olyan adás-vételi szerződés érvényes, amely megfelelő alakisággal, tartalmi kritériumokkal és ügyvédi ellenjegyzéssel rendelkezik. Ha bármelyik feltétel hiányzik, a Földhivatal elutasítja a tulajdonjog bejegyzését illetve átvezetését. Mivel a szerződés ellenjegyzése és hitelesítése miatt ügyvédre mindenképpen szükség van, célszerű a teljes szerződést és a kísérő okmányokat (vagy az ingatlan adás-vételével kapcsolatos bármiféle megállapodást) ügyvéddel elkészíttetni. Így biztosak lehetünk abban, hogy sem az alakisággal sem a tartalmi kritériumokkal nem lesz gondunk.

Mit takar az adás-vételi szerződés kötelező érvényű alakisága? A felek érdekeit, megegyezéseit pontokba szedve kell feltüntetni. Ha a szerződés több oldal terjedelmű, jelölni kell az oldalszámokat és minden oldalon alá kell írniuk a szerződő feleknek és az ügyvédnek is. Az utolsó oldalt köteles az ügyvéd szárazbélyegzővel is ellátni, valamint itt kell feltüntetni a szerződéskötés helyét és dátumát is.

Vegyük számba a tartalmi kritériumokat is. Az adás-vételi szerződésben feltétlenül szerepelnie kell, hogy ki, milyen ingatlant, kinek a részére, milyen feltételekkel ad el. A személyeknél szükséges feltüntetni az illető nevét (ha van, lánykori nevét is), anyja nevét, bejelentett lakcímét és személyi azonosítószámát. Több vevő esetében fontos megjelölni, hogy milyen tulajdoni hányadban vásárolják meg az ingatlant. Ezt követően meg kell nevezni a szerződés tárgyát képező ingatlan pontos címét, nagyságát, helyrajzi számát, tulajdoni lap szerinti megnevezését, valamint azt, hogy mennyiért és milyen feltételekkel jön létre az adás-vétel.

Ha a vételárat nem a szerződés aláírásakor egyösszegben fizeti meg a vevő, fontos rögzíteni a teljes vételár kifizetésének határidejét is. Azok az ingatlanvásárlók, akik hitelt szeretnének igénybe venni valamelyik pénzintézettől, számítsanak rá, hogy a banknak – mielőtt folyósítaná a pénzösszeget – 4-8 hétig terjedő időtartamba is beletelhet a hitelkérelem elbírálása. Előfordul, hogy egyik-másik pénzintézet kiköti, hogy a kötelező tartalmi elemek mellett még egyéb lényeges feltételnek is szerepelnie kell az adás-vételi szerződésben (például az utolsó vételárrész kifizetését illetően, vagy a tulajdonjog átvezetésével kapcsolatosan…stb.). Ezekről a speciális igényekről a bank egy nyomtatott tájékoztatót ad a hitelt igénylőnek, amit be kell mutatnia az ügyvédnek.

Ha az adás-vételi szerződés elkészült, mellékelni kell hozzá egy kérelmet a Körzeti Földhivatal felé, hogy a vevő tulajdonjogát a csatolt szerződés alapján bejegyezzék. A kérelmet szintén alá kell írniuk a szerződő feleknek és az ügyvédnek is. Ezt követően a kérelmet az eredeti adás-vételi szerződésekkel együtt továbbítani kell a Földhivatal felé.

Végezetül az adás-vétellel kapcsolatban felmerülő költségekről. Eltérő megállapodás hiányában a jog szerint az eladót terhelik az ingatlan átadásával kapcsolatos költségek, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezéséhez kapcsolódó költségek – ha szükséges. Ezzel szemben a vevőt terhelik – külön megállapodás hiányában - a szerződéskötési költségek, valamint a vevő köteles megfizetni a tulajdon-átruházási illetéket és az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárási illetéket.

Az ügyvédek a szerződéskötés díjaként általában a vételár 0,5 - 2%-át számolják fel, de ettől eltérő is lehet a díjazás. Az INKÖZ ZRT. nemcsak a szerződéskötésben, de előzőleg az ingatlan értékesítésében, gazdára találásában is segítséget nyújt ügyfelei részére. Abban az esetben, ha az ingatlan kiközvetítése is az INKÖZ ZRT-n keresztül történt, a díjjegyzékben szereplő ügyvédi költségekből 50%-os kedvezményt nyújtunk!

Keressen minket!

 

Ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó adózás

Az ingatlan eladásából jövedelem származik. Ezt a jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló adás-vételi szerződést a földhivatalhoz benyújtottuk. Az adótörvény értelmében ingatlan értékesítésekor keletkező jövedelem után 20 % személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az adás-vételi szerződésben feltüntetett összeg. Ingatlancsere esetén az ingatlanértékesítés bevételének a csereszerződésben feltüntetett értéket kell tekinteni, hiszen a csereszerződés olyan, mintha a cserepartnerek adás-vételi szerződést (szerződéseket) kötöttek volna. Tehát a szerződésben szereplő érték a kiindulópont az adózás szempontjából – ennek hiányában az illeték megállapításához figyelembe vett érték számít.

Az eladásból származó tényleges jövedelmet úgy határozhatjuk meg, hogy az eladási árból levonjuk azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal kapcsolatban az eladónál felmerültek. Így tehát levonható az az összeg, amennyibe az ingatlan a vásárlásakor került, az ezzel együtt járó kiadások (például megfizetett illeték, az ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége, ügyvédi költség … stb.). Fontos szabály, hogy a jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket már korábban költségként elszámoltunk.

Lényeges tudnunk, hogy bizonyos feltételek teljesülése adókedvezményt von maga után. Ha öt évnél régebben vásárolt lakóingatlant adunk el, akkor nincs adófizetési kötelezettség. Amennyiben 5 éven belüli a szerzés, akkor a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében meghatározott %-okban mérsékelni kell.

Lakóingatlan értékesítésből származó jövedelemből vásárolt újabb lakóingatlan vásárlása adómentességet jelent, ha a vásárlás a jövedelem megszerzését megelőzően 12 hónapon belül, vagy az adóbevallás benyújtásáig megtörténik. Ilyen esetben a lakáscélra fordított jövedelem után nem kell adózni. Akkor, ha az évi adóbevalláson túlnyúlik a következő lakóingatlan megvásárlása, de még 12 hónapon belüli időtartamra esik, akkor az adót ugyan meg kell fizetni, de a vásárlást követően visszaigényelhető.

Lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásának, ha azon a magánszemély 4 éven belül lakást épít. Ennek felépülését használatbavételi engedéllyel igazolni kell.

A jövedelemadót az ingatlan eladásának évéről szóló adóbevallásban kell feltüntetni és megfizetni. Ha adókedvezményt vagy adómentességet kapunk, akkor is be kell nyújtani az adóbevallást. A bevalláshoz csatolni kell a kedvezményt vagy mentességet igazoló bizonylatok másolatát. Ha az adót megfizették, de 12 hónapon belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor ezt szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak az igazolásokkal (földhivatalhoz iktatott szerződés másolatával) együtt. Ezt követően lehet kérni az adó visszautalását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 



INKÖZ Ingatlanközvetítő és Befektető Zártkörű Részvénytársaság - inkozrt.hu

Cím: 2800 Tatabánya, Komáromi út 7/A. | Telefon: +36 34 510-278 | E-mail: info@inkozrt.hu